Andrea Shunt, mágnes, ellenőrző szett
- A shunt a központi idegrendszer bizonyos területéről vezeti el a felgyülemlett agyvizet. Leggyakrabban a koponyai szár az oldalkamrában kezdődik, de kezdődhet a IV. kamrában, cystában vagy az agyhártyák közötti térben az agy felületén kívül.
- Az ún. disztális szár leggyakrabban a hasüregben végződik, de végződhet a szív jobb oldali fülcséjében, a mellűrben ( tüdőn kívüli tér a mellkason belül). Manapság nem használt a húgyhólyagban végződés, illetve extrém esetekben az epehólyagba helyezhetik.
- Ventriculo- → agyi kamrából
- Cysto – → agyi tömlőből (cystából)
- Subduro → agyhártyák közötti (subduralis) térből
- – peritonealis → hasűrben végződik
- – pleuralis → mellűrben végződik
- – atrialis → szív jobb fülcséjében végződik
- Elnevezésük a shunt proximális (“felső”) és distális (“alsó”) szára alapján történik. A proximális szár behelyezését az indokló betegség , és a képalkotók alapján határozzuk meg. A distális szár megítélése ennél bonyolultabb. Amennyiben nincs más betegség , elsősorban a hasüreg a cél. Korábbi vagy aktuális hasi probléma esetén vagy a pitvar (fülcse) vagy a mellűr a lehetőség.
- Amennyiben a pitvarba, és ezáltal a keringési rendszerbe kerül, a vérlemezkék összecsapzódását gátló gyógyszeres kezelést kell indítani a vérrög képződés megakadályozására (Aspirin).
- Mellűrbe helyezés esetén az agyvíz, mint mellűri folyadék légzészavart tud okozni, ez irányba a beteget fokozottan figyelni kell.
Ez forma, amivel a legkevesebb a probléma, legkevesebb a szövődmény és a shunt vezetési zavar gyakorisága a legalacsonyabb.
Azokban az esetekben szoktuk ezt látni, ha valamilyen oknál fogva kicsi a hasűrnek a mérete, pl.: rövidbél szindróma, korábbi hasi műtétek utáni hegesedés. A has fizikális vizsgálattal észlelt feszessége, teltsége mellett kifejezett fájdalom és hányások kísérhetik. Rosszabb esetekben shunt vezetési zavarnak megfelelő klinikai kép alakulhat ki.
Hasi szár hosszát röntgen vizsgálattal lehet ellenőrizni, hogy elegendő hosszúságú e. Amennyiben a röntgen vizsgálat során a szár vég túl “magasan” végződik, ekkor szükséges hosszabbra cserélni.
Ez a csere általában kisiskolás kor környékén lesz aktuális. Különbség csak a hosszban van.
Krónikus, extrém mértékű székrekedés a hasűri nyomás megemelése miatt okozhat panaszokat a shunt működésben. Emellett ritka szövődménye lehet székrekedésnek az ún. toxikus megacolon szindróma, amikor a bélbaktériumok átjutnak a bélfalon és így gyulladás okoznak, ebben az esetben a shunt fertőzés esélye jelentősen megemelkedik.
Szár csere során a régi, rövid szár eltávolításra kerül, és új szárat helyezünk be. Abban az esetben ha a régi szár már szövetesen rögzül előfordulhat , hogy nem tudjuk eltávolítani, esetleg egy része beszakad. A bent maradt szár vagy szár részlet nem szokott problémát okozni. Ritka eset lehet, hogy bélelzáródás vagy egyéb pa asz alakul ki, ilyenkor csak hasi műtéttel lehet eltávolítani.
Nem, erőlködés nem okozhat. Trauma okozhatja a shunt szár elszakadását vagy a szelepnél a szétcsúszását.
Dr. Markia Balázs
osztályvezető főorvos
Nem állítják át a shunt szelepet, nagyon kicsi a mágnesesség, ez nem elég az átállításhoz. Tudom, vannak akik azt mondják, ezt sugallják, de nem igaz. Kipróbáltuk, egy orvos kollégával együtt. A shunt szelep meg sem mozdul!
Ugyanez érvényes a repülőtéri kapukra, nem állítják át a shunt szelepet. Több gyermek utazott már szerte a világban a szüleivel, akik közül többen kértek shunt kontrolláló szettet. Kaptam visszajelzést…semmi baj nem történt! Ezek nagyon kis mágnesességgel rendelkező kapuk, nem okoznak gondot! A beállító szett mágnese 3T mágnes, mellyel átállítjuk a szelepet. A kapuk jóval ez alatt vannak!
A javaslat, hogy elektromos eszközöket, 3 cm-nél távolabb használjunk a shunt szeleptől. A hajvágót, ne használjuk a szelep fölött. Ott vágjuk le (a szelep környezetében 3 cm-re) kézzel és ollóval. A fej többi részén használhatjuk a vágógépet. A hajszárítót szintén 3 cm-rel távolabb tartsuk a shunt fölött.
Mobiltelefon és vezeték nélküli telefon készüléket használhatunk, de javasolt a másik oldali fülön használni vagy fülhallgatóval, amiben nincsen fém rész. pl. MP3 fülhallgató
Ha a szülő ehhez ragaszkodik, megértem, de ezt mindenki maga döntse el. Nekem azt azt szokták mondani, hogy nagyon messze laknak, és nem mindegy, hogy elindulnak-e vagy nem egy kontrollra, és több száz KM-t utazzanak. Az ellenőrző szett csak arra jó, hogy megmutassa, hogy a szelep nem állítódott át. Tehát ugyanazon a nyomáson áll, mint amire beállították. Csak egy megjegyzés….. a szelep nem állítódik át csak úgy! ahhoz valami kell, hogy átmágneseződjön. Sokkal több tévhit van e körül, mint a valóság! Vannak gyerekek, akik annyira mágnes érzékenyek, hogy a szobában lévő kicsi mágnes is gondot okoz. Ezek a gyerekek nagyon kevesen vannak. Évi 1-3 ilyen gyerek van és évi min. 200 szelepet implantálnak be gyermekekbe. Több, mint 2000 gyermek ill. már lassan felnőtt van,aki ilyen shunt szelepet kapott és nincsenek átállítódási problémáik. Ismerek olyat, aki már azóta gyermeknek adott életet, SHUNT-ÖS anyukaként!
Krizsán Magdolna
Sophysa cég magyarországi képviselője
Az állítható szelepet az orvos a gyermek igényeinek megfelelő nyitási nyomásra állítja be. A beállított szelep nyitási nyomása azt jelenti, hogy a szelep akkor nyílik ki, ha az agykamrában a beállított értéknél magasabb a nyomás és addig van nyitva, amíg azonos szintre csökken a kamrai nyomás.
A panaszmentes gyermeknél is rendszeres shunt kontrollra van szükség. Ez gyermekneurológiai ellenőrzést, szelep ellenőrzést, csecsemőkorban koponya ultrahang vizsgálatot, később MR-t, shunt helyzet röntgen vizsgálatot jelent.
Ez a gyermek állapotától, életkorától, az idegsebészeti teendőktől és az esetleges szövődményektől is függ.
Koraszülötteket, csecsemőket kezdetben gyakrabban kell ellenőrizni, a későbbi életkorban általában évente javasolt kontroll vizsgálat. Amíg a kutacs nyitott, koponya ultrahang vizsgálattal tudja az orvos ellenőrizni az agykamrák tágasságát. A kutacs bezáródása után érdemes egy képalkotó vizsgálatot végezni, olyankor, amikor a gyermek teljesen jó állapotú, hogy panasz esetén legyen mihez hasonlítani a sürgősséggel készült felvételt.
Fontos, hogy ha panasz miatt orvoshoz kell fordulni a gyermekkel, a szülő vigye magával a jó állapotban készült MR vagy CT felvételt, a filmet vagy a CD-t (ne csak a lelet leírást), mert csak a képek összehasonlításával lehet érdemi véleményt mondani arról, hogy a sürgősséggel végzett képalkotó vizsgálaton a kamrák tágabbak-e vagy szűkebbek-e, vagy nem változtak a jó állapotban készült felvételhez képest.
Nagyobb gyermekeknél a gondozás során shunt helyzet röntgen vizsgálatot végzünk a hasi szár hosszának megítélése céljából. A hossznövekedés ütemétől függ, hogy mikor kell a röntgen vizsgálatot elvégezni.
Természetesen a „szokványos” gondozási helyzettől eltérések lehetnek, ezért gyermeke problémáit időben beszélje meg gondozó orvosával.
A hosszú távú kimenetel függ a vízfejűség kialakulásának okától, az esetlegesen társuló egyéb rendellenességektől és a komplikációktól, pl. shunt infekciók.
A shunt elzáródhat, eltömeszelődhet, elszakadhat, befertőződhet, idővel a hasi szár röviddé válhat.
Ha a gyermek állapotában változás észlelhető, annak okát keresni kell. Az alábbiakban részletezzük, hogy az egyes tünetek milyen shunt problémára utalhatnak.
A shunt befertőződhet, ilyenkor megjelenhet bőrpír a shunt környezetében. Ha ilyen tünetet nem észlel a szülő, de elhúzódóan visszatérő hőemelkedése van gyermekének, melynek hátterében nem találnak gyermekgyógyászati betegséget, előfordulhat, hogy lappangó shunt fertőzés okozza a tüneteket. Erről agyvíz vizsgálattal lehet meggyőződni, a szelep kis tárolóján keresztül tud az orvos agyvizet lebocsátani vizsgálat céljára (liquor labor és bakteriológiai tenyésztésre). Ha a shunt befertőződőtt, az egész shuntrendszert el kell távolítani, a fertőzést antibiotikummal kell kezelni. A gyulladásos agyvizet átmenetileg kamradrain-en keresztül kell lebocsátani az agyvíz kitisztulásáig, a fertőzés gyógyulásáig.
Ezután egy teljesen új shuntrendszert kap a gyermek.
Ezek a tünetek az agyi nyomásfokozódás tünetei, melyet a szülő már észlelt a gyermekén a betegség kezdetekor, hiszen ilyen tünetek miatt került sor a shunt behelyezésére. Ilyen pl. a táplálási nehézség, hányinger, hányás, lefelé tekintés, felfelé tekintési nehezítettség, kancsalítás, fejfájás, nyugtalanság, elődomborodó kutacs, aluszékonyság.
A shunt bármely szakasza (kamrai szár, szelep, hasi szár) eltömeszelődhet, vagy elszakadhat. Shunt szakadás esetén a szülő észrevehet egy duzzanatot a shunt szár felett, leggyakrabban a nyaki szakaszon.
Ha „túl jól” vezet a shunt, részben hasonló tüneteket észlelhet a szülő a gyermekénél, mint a shunt vezetési zavarnál, pl. táplálási nehézséget, hányást, fejfájást. Nincs azonban naplemente tünet, felfelé tekintési nehezítettség, kancsalítás, szemfenéki pangás vagy kutacs elődomborodás, sőt, besüppedhet a kutacs. A fő különbség az, hogy ilyenkor feltűnően sápadt a gyermek, fekve jobban érzi magát, akkor jelentkeznek a panaszok, amikor felül vagy feláll a gyermek. Ha az orvos a szelepet magasabb nyitási nyomásra állítja, azaz kevesebb agyvíz ürülhet a szelepen át, a panaszok megszűnhetnek. Ezeknél a gyermekeknél különösen fontos, hogy bőségesen fogyasszanak folyadékot. Ritkán szükség lehet szelepcserére, magasabb nyitási nyomású szelepre (a szelep általában 30 és 200 vízmm közé állítható, de létezik 300-as és 400-as szelep is).
A gyermek panaszai és a vizsgálatnál észlelt tünetek (neurológiai status, gyermekgyógyászati status, koponya ultrahang, CT vagy MR, szemfenéki kép) alapján dönt az orvos arról, hogy kell-e a szelep állásán változtatni, és ha igen, milyen irányba. Ha a gyermek igénye változik, újabb műtét nélkül, a fejbőrre helyezett eszköz segítségével, a szelepállítóval tudja az orvos a gyermek tüneteinek megfelelő irányba módosítani a szelep nyitási nyomását.
Előnye, hogy ha a gyermek igénye változik, az állítható szelep használatával számtalan műtét elkerülhető. Hátránya, hogy a szelep mágneses térben elállítódhat, ezért figyelni kell arra, hogy ne kerüljön mágnes a gyermek szelepe közelébe.
Mit jelent, hogy hányason áll a shunt? Van e jelentősége? Azt jelenti, hogy a szelep akkor nyílik ki, ha az agykamrában ennél a beállított értéknél magasabb a nyomás. Nincs jelentősége, hogy hányason áll a szelep, a beállított érték a gyermek igényétől függ.
A tünetektől függően különböző vizsgálatra lehet szükség, pl. gyermekneurológiai vizsgálat, szelep ellenőrzés, képalkotó vizsgálatok (koponya ultrahang, agyi MR, CT, shunthelyzet röntgen), szemfenék vizsgálat, vérminta, és a szelepből vett agyvízminta laboratóriumi és tenyésztési vizsgálata.
A megfelelő folyadékbevitel minden gyermeknél fontos, különösen így van ez azoknál a shunt-ös gyermekeknél, akik shunt túlvezetésre és kiszáradásra is hajlamosak.
A frontérzékenység nem kapcsolatos a shunt-tel.
A gyermek állapotától függ. A kockázatok a Mik azok a vizsgálatok, amik megelőzik a diagnózis felállítását? fejezetben olvashatók.
A shunt egy nagyon fontos belső segédeszköz, de csak egy problémát tud megoldani, kizárólag az agyi túlnyomás megszüntetésére szolgáló eszköz. A gyermekek egy részének a fejlődés során többféle problémával kell megküzdenie. A különböző tünetek különböző kezelést igényelnek.
A shunt-re a hydrocephalusos betegeknek egész életükben szükségük van.
Ha elméletileg elő is fordulhat, hogy az idő múlásával az agyvíz termelődés és felszívódás egyensúlya kialakulhat, ilyen esetben túlnyomás hiányában a shunt működésére nincs szükség, a szelep nem nyílik ki. A shuntrendszer eltávolítása azonban ebben az esetben sem javasolt, mert shunt kivételkor nagy lenne az agykamrai vérzés kockázata.
Dr. Gyorsok Zsuzsanna
gyermekneurológus főorvos
A Miethke proGAV2.0 shunt-ök nem állítódnak el, hiszen egy fizikai nyomás hatására oldjuk ki a programozható szelepet és állítjuk be a megfelelő értékre. A fizikai hatás megszűnése után fixáljuk az értéket.
Nyugodtan használhatnak a normál keretek közt. A titánium ötvözet ház megfelelő védelmet biztosít a rendszerre.
Az MRI készülékek esetében a rendszer 3Tesla értékig ad védelmet, ez a legtöbb MRI készülék esetében teljesül. Az MRI vizsgálat előtt érdemes érdeklődni az üzemeltetőnél, hogy milyen értékekkel működik az MR berendezés.
Kovács Zoltán
KMT Medical Kft.
(Miethke disztribútor)